Tűzvédelmi szabályzat

Jelen Tűzvédelmi Szabályzatban előforduló fogalmak meghatározása:

alapterület: a gépek és a berendezések esetében ezek függőleges vetülete által meghatározott terület. Szabadtéri tárolóknál a raktározásra kijelölt térrész oldalhatárain belüli terület. Helyiségeknél, épületeknél és a létesítményeknél a nettó alapterület. 

helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér. 

létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. 

tűzszakasz: az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállóságú tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban, nemzeti szabványban előírt tűztávolságok választanak el. 

mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete. 

tűzoltó-technikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelés. 

tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, és vagy gyulladási nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. 

veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze

A veszélyességi övezet kiterjedését:

  • éghető gáz, gőz, köd és por esetén nemzeti szabvány szerint,
  • minden más esetben - robbanóanyag, robbanószer kivételével - az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológia terület alapján kell megállapítani. 

hatékony szellőzés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el a robbanási határérték 20 %-át.

            I.  Fejezet

TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT 

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. tv., valamint a Tűzvédelmi Szabályzat készítéséről szóló 30/1996.(XII.6.) BM. rendelet, 9/2008 (II. 22.) ÖTM rendelet alapján a munkahely tűzvédelemmel összefüggő feladatait a következők szerint határozom meg.

A Tűzvédelmi Szabályzat az intézmény szervezeti felépítésének megfelelően, a résztvevők tűzvédelmi feladatait valamint a létesítmények, építmények, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi szabályokat tartalmazza. 

A Tűzvédelmi Szabályzat célja 

A Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban Szabályzat) célja, hogy az intézmény a jogszabályok keretei között a helyi sajátosságok figyelembevételével meghatározza a tűzvédelmi tevékenység valamennyi fontos kérdését. 

A Tűzvédelmi Szabályzat hatálya 

A szabályzatban foglaltak nem megfelelő végrehajtása, vagy be nem tartása a tűzoltóság részéről helyszíni bírság kiszabását, szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezését, a munkahely részéről, pedig fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után. 

A szabályzatban foglalt előírásoktól eltérni nem lehet.  

A szabályzatban meghatározott előírás, feladat, magatartási szabály - beosztásra való tekintet nélkül - kötelező érvényű és hatálya vonatkozásában kiterjed az alábbi területekre:
Területi hatálya

A Tűzvédelmi Szabályzat területi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi helyiségére, tároló helyiségeire és szabad tereire, továbbá a munkavégzés helyszínére. 

Személyi hatálya 

A Tűzvédelmi Szabályzat személyi hatálya kiterjed a munkahely állományába tartozó munkavállalókra, a tanulókra, az ideiglenesen vagy állandó jelleggel foglalkoztatott dolgozókra, még akkor is, ha a működési körén kívül végzik a munkát, valamint a területén bármilyen céllal tartózkodó vagy tevékenységet végző (látogató, vendég, szállító, karbantartó, bármilyen minőségben tartózkodó, ügyfél, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat alkalmazásában állók, stb.) személyére. 

Időbeni hatálya

A jelen Tűzvédelmi Szabályzat időbeni hatálya 2009. augusztus 01-től visszavonásig terjed ki.

Tárgyi hatálya 

Jelen szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az intézmény területén végzett minden olyan tevékenységre és tárolásra, melyekből a körülmények kedvezőtlen összejátszása során tűz keletkezésére lehet számítani.

Tűzvédelmi szervezet, vezető: 

Tűzvédelmi vezető: Juhász Nagyné Takács Mária igazgató

Helyettese: Juhász István műszaki vezető 

Az intézmény vezetője egy személyben felelős a tűzvédelmi feladatok végrehajtásáért és végrehajtatásáért.

Az egyszemélyi felelősség megtartása mellett a tűzvédelmi feladatok végzésével, illetve a tűzvédelem irányításával megbízza Juhász István műszaki vezetőt, mint tűzvédelmi megbízottat. 
 

Igazgató tűzvédelmi feladatai: 

  • Kiadja a Tűzvédelmi Szabályzatot, és a Tűzriadó tervet.
  • Biztosítja és ellenőrzi a tűzvédelmi célokra beütemezett pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználását.
  • Biztosítja az intézmény területén a tűzvédelmi szabályok, előírások betartását,
  • A tűzvédelmi előírásokat megszegő dolgozók ellen saját hatáskörében eljár.
  • Kiadja az intézmény területén végzendő tűzveszélyes tevékenységre az írásos engedélyt, illetve helyettesét erre felhatalmazza.
  • Évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, és értékeli az intézmény tűzvédelmi helyzetét.
  • Az ellenőrzések alkalmával feltárt tűzvédelmi hiányosságok megszüntetésére intézkedést tesz-, ha szükséges, ehhez biztosítja a tárgyi feltételeket.
  • Jelentős anyagi kárral, vagy személyi sérüléssel járó tűz esetén részt vesz a tűzeset kivizsgálásában. Szükség esetén szakértő bevonásáról gondoskodik.
  • Szervezi a dolgozók tűzvédelmi oktatását, gondoskodik a végrehajtásról.
  • Gondoskodik az intézmény területén lévő tűzvédelmi berendezések és eszközök üzemképességének fenntartásáról, karbantartásuk és felülvizsgálatuk elvégzéséről.
  • Gondoskodik az időszakos villamos felülvizsgálatok elvégzéséről. 

Igazgató helyettes (gyakorlati oktatásvezető) tűzvédelmi feladatai: 

  • Az igazgató távollétében, megbízása alapján teljes jogkörben helyettesíti az igazgatót, mint tűzvédelmi vezetőt. 

Tűzvédelmi megbízott feladatai: 

  • Gondoskodik az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatának és Tűzriadó tervének elkészítéséről valamint aktualizálásáról, összeállítja a tűzvédelmi oktatás tematikáját.
  • Elkészítteti az intézmény tűzveszélyességi osztályba sorolását.
  • Részt vesz a tűzvédelmi hatóság eljárásain, (szemle, ellenőrzés, stb.).
  • Közreműködik az intézmény területén végzendő alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység írásban meghatározott feltételeinek kiadásában.
  • Részt vesz az esetlegesen bekövetkezett tűzeset kivizsgálásában.
  • Rendszeresen ellenőrzi a tűzvédelmi szabályok, előírások, utasítások meg-tartását, hiányosság esetén intézkedik, szükség szerint kezdeményezi az igazgatónál a felelősségre vonást.
  • Szakmai irányítást gyakorol, melynek keretében:
    • a jogszabályok változását figyelemmel kíséri,
    • időszakosan tűzvédelmi ellenőrzést tart,
    • az ellenőrzés tapasztalatairól tájékoztatja az intézmény igazgatóját,
    • az időszakos felülvizsgálatok (pl. villámvédelem, tűzoltó készülékek, tűzcsapok, stb.) érvényességét alkalomszerűen ellenőrzi,
    • a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett dolgozók vizsgáztatását megszervezi. 

Tanárok tűzvédelmi feladatai:

 

Általános feladatok:

  • Ismerniük kell a munkaterületre és munkakörükre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, szabályokat, az intézményre vonatkozó tűzvédelmi utasítást és tűzriadó tervet.
  • Kötelesek a tűzvédelmi előírásokat, szabályokat és utasításokat fegyelmi felelősség terhe mellett betartani. 

Kötelesek továbbá:

  • A helyiségeket, gépeket, berendezéseket a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően használni,
  • Tűzveszélyt jelentő rendellenesség észlelése esetén annak elhárítására intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni,
  • A napi munka befejeztével a tűzvédelmi szabályoknak megfelelően eljárni, munkahelyüket átvizsgálni, az észlelt rendellenességet megszüntetni, távozáskor a helyiségben a feszültség-mentesítést elvégezni,
  • Tűzvédelmi oktatáson és a munkaköre ellátásához esetlegesen szükséges tűzvédelmi szakvizsgán részt venni,
  • A tanulók tűzvédelmi oktatását megszervezni, és megtartani,
  • A tanulók tiltott helyen való dohányzását ellenőrizni, illetve azt megakadályozni,
  • Az észlelt tűzesetet jelenteni és a tűz oltásában közreműködni,
  • Minden egyéb tűzvédelemmel kapcsolatos feladat ellátása, amellyel munkahelyi vezetője megbízza, vagy közvetlen tűzveszély esetén a veszély elhárítása szükségessé teszi. 

A dolgozók tűzvédelmi feladatai: 

  • A rájuk vonatkozó és tőlük elvárható mértékben kötelesek a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítetteket megismerni és azt a munkavégzés során betartani.

        II.  Fejezet 

A tűzvédelmi iratkezelés szabályai / Tűzvédelmi Irattartó /

 

A tűzvédelemmel kapcsolatos iratokat az intézmény igazgatója, vagy az általa erre kijelölt személy (iskolatitkár) köteles az e célra rendszeresített irattartóban elhelyezni, tárolni.

Az irattartóba az intézmény Tűzvédelmi Szabályzata, tűzvédelmi osztályba sorolása, az érintésvédelmi és tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálat mérési jegyzőkönyve, a villámvédelmi felülvizsgálat, körlevelek, utasítások, tűzvédelmi oktatási napló, tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványok másolata, valamint a tűzvédelmi hatóságok által kiadott határozatok kerülnek 10 éves megőrzési időtartamra.

 

Tűzvédelmi oktatások rendje:

 

A vagyonvédelem, a tűz elleni védekezés alapvető feltétele, hogy a dolgozók megismerjék a tűz megelőzésének szabályait és adott esetben alkalmazni tudják a rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközöket, berendezéseket. Ennek megvalósítása érdekében a dolgozókat a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, az alábbiak szerint:

  1.  Az új dolgozó munkába állításakor elméleti és gyakorlati oktatásban részesül. Az elméleti oktatást a dolgozó felvételének napján az egység vezetője, illetve az általa erre felkért szakember végzi. A gyakorlati oktatást a dolgozó munkahelyi vezetője végzi. Az oktatás tényét az oktatási naplóban rögzíteni kell.
  2. Évenként egyszer ismétlődő tűzvédelmi oktatást kell a foglalkoztatottak részére tartani. Az oktatáson való részvételt a dolgozók aláírásukkal igazolják.  

A tűzvédelmi oktatás keretében foglalkozni kell: 

  1. az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatának előírásaival,
  2. a munkahely és a munkafolyamat során használt, feldolgozott, tárolt anyagok tűzveszélyességével,
  3. a megelőző tűzvédelmi rendelkezésekkel, használati előírásokkal,
  4. a tűzjelzés lehetőségével, módjával,
  5. a tűz esetén követendő magatartással,
  6. a rendelkezésre álló tűzoltó eszközök, készülékek, felszerelések használatának módjával,
  7. a tűzvédelmi szabályok megszegésének következményével. 

Az oktatásról nyilvántartást,- naplót- kell vezetni, melyet az intézmény tűzvédelmi irattartójában kell elhelyezni.

 

Az oktatások bizonylatolásának tartalmi követelményei: 

  1. a munkahely megnevezése,
  2. az oktatást végző neve, beosztása,
  3. az oktatás időtartama,
  4. az oktatás ideje,
  5. az oktatás tematikája,
  6. a dolgozó neve, beosztása, sajátkezű aláírása. 

Tűzvédelmi szakvizsga:

 

A tevékenység során a 32/1997 /V. 09./ BM rendelet mellékletében meghatározott munkakörben kell tűzvédelmi szakvizsgát tenni.

Jelenleg az intézménynél tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett dolgozó nincs.

 

Tűzjelzés, tűzeset bejelentése: 

  • Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez, köteles azt azonnal jelezni és jelenteni:
    • 1.    az Önkormányzati Tűzoltóságnak / 105 - ös telefonszámon /
    • 2.    az intézményvezetőnek, vagy helyettesének.
  •  A hivatásos tűzoltóság hívószámát minden telefonkészülék mellett jól láthatóan ki kell függeszteni.

 

Tűzesetnél minden esetben az alábbi adatokat kell jelenteni: 

  1. a tűzeset pontos helyét, címét, megnevezését,
  2. mi ég, mi van veszélyeztetve, / pl. raktár, iroda, stb. /
  3. emberélet van-e veszélyben,
  4. a tüzet jelző nevét, és annak a telefonnak a hívószámát, amelyről a tüzet jelzik.

A tűzoltóságnak, illetve az intézmény vezetőjének minden olyan tüzet is jelenteni kell, amelyet a tűzoltóság közreműködése nélkül eloltottak.

  • A kár színhelyét a tűzvizsgálat befejezéséig változatlanul kell hagyni.
  • A tűzjelzés elmulasztása fegyelmi, súlyosabb esetben szabálysértési vagy bűnvádi eljárást von maga után. 

Tűzveszélyességi osztályba sorolás: / 1 számú melléklet szerint /


Tűzveszélyes tevékenység:  

  • Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az intézmény igazgatója, vagy helyettesének írásbeli engedélye alapján szabad végezni. A munkavégzés tűzvédelmi feltételeit írásban kell meghatározni. Ha külső cég végez tűzveszélyes tevékenységet az intézmény területén, úgy a feltételeket a külső cég vezetője határozza meg, de azt az intézmény helyi vezetőjével láttamoztatni kell, aki szükség esetén - a helyi sajátosságoknak megfelelően tűzvédelmi előírásokkal tartozik azt kiegészíteni.
  • Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.
  • A tűzveszélyes tevékenységhez az engedélyező az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, illetve felszerelést köteles biztosítani.
  • A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszint és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.
  •  A tűzveszélyes tevékenység befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni.
  • A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz-és robbanásveszélyt ne jelentsen.  

III.  Fejezet

 

A használat tűzvédelmi szabályai

 

Általános tűzvédelmi szabályok: 

  • Az intézmény területén csak a használatbavételi engedélyben megállapított munkát és tevékenységet szabad végezni.
  • A helyiségekben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagokat és eszközöket szabad tárolni.
  • A helyiségből, szabad térről, a gépről, a berendezésekről, az eszközökről, készülékről, stb. a tevékenység során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként el kell távolítani.
  • Éghető folyadékot, éghető és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tároló edénynél a tűzveszélyes folyadék csepegését, illetve a gáz szivárgását meg kell akadályozni. Az esetleges szétfolyt folyadékot nem éghető anyaggal folyamatosan fel kell itatni és az erre a célra kijelölt helyen tárolni, illetve megsemmisíteni.
  • Az intézmény helyiségeiben a tűzveszélyre és a szükséges magatartásra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó táblát kell elhelyezni. A táblák leírását, méreteit országos szabványok határozzák meg.
  • A munkahelyeken a tevékenység, illetve a munka befejezése után, aki utolsóként távozik, annak figyelemmel kell kísérnie, hogy nem maradt-e hátra olyan körülmény, amely a helyiségben annak elhagyása után tüzet okoz.  

Az ellenőrzés terjedjen ki: 

  1. a közlekedési út és ki - bejárat szabadon hagyására,
  2. villamos gépek, berendezések áramtalanítására,
  3. tűzoltó berendezések, eszközök megközelíthetőségére,
  4. a tüzelő berendezésekre vonatkozó szabályok betartására. 

Közlekedési utak, kijáratok: 

  •  Az intézmény területén a közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy tűz- vagy robbanás esetén az ott tartózkodó személyek meghatározott időn belül zavartalanul biztonságos térbe jussanak.
  • Az iskolában a közlekedési utakat, folyosókat, kijáratokat és a hozzájuk vezető utakat teljes szélességben állandóan szabadon kell tartani. Ezeket eltorlaszolni vagy anyagok tárolására igénybe venni még átmenetileg sem szabad. 

Dohányzás: 

  • Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!
  • A dohányzási tilalmat állami szabványban meghatározott tiltó táblával kell jelölni.  

Tüzelő és fűtőberendezés:  

  • A tüzelő és fűtőberendezések használatánál alapvető követelmény, hogy az intézményben csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú berendezést szabad használni, üzemeltetni.
  • Éghető gázzal és tűzveszélyes folyadékkal üzemeltetett tüzelő, illetve fűtőberendezés működtetése alatt a vonatkozó állami szabványban meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.
  • A fűtést és annak felügyeletét a berendezést nem ismerő, vagy egyébként arra alkalmatlan személyre bízni nem szabad.
  • A tüzelő és fűtőberendezés, valamint a környezetében lévő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hő terheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
  • A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és tűzveszélyes folyadékot a központi fűtőberendezés vezetékétől és fűtőtestétől 1 méter távolságon belül nem szabad elhelyezni.
  • Az intézménynél a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni.
  • Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az tüzet és robbanást ne okozhasson. Az égéstermék elvezetésére csak hézagmentesen összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék maximális hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni.
  •  A füstcsövet legalább 1,5 m-enként fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni és a kéménybe hézagmentesen, füstrózsával kell csatlakoztatni.
  • A tüzelő és fűtőberendezést minden évben a fűtési idény kezdete előtt felül kell vizsgálni és az észlelt hibákat ki kell javíttatni, illetve meg kell szüntetni.
  • A kazánházban 1 db 12 kg-os porral oltó tűzoltó készüléket kell elhelyezni.
  • A berendezés üzemeltetési naplóját, kezelési utasítását a helyiségben jól látható helyen kell elhelyezni.
  • A kazánházban tűzveszélyes folyadékot vagy egyéb halmazállapotú éghetőanyagot tárolni, használni tilos! 

Csatornahálózat: 

  • Tűz- vagy robbanásveszélyes gázt, gőzt, vagy folyadékot tartalmazó szennyvizet a lefolyóba, közcsatornába vagy szikkasztóba bevezetni, beönteni tilos! 

Világító és villamos berendezések: 

  • Az intézmény területén és a helyiségekben csak a vonatkozó szabvány előírásainak megfelelően létesített elektromos világítást, berendezést szabad használni, illetve üzemeltetni.
  • Meghibásodott, rossz villamos berendezést és gépet használni tilos!
  • A használaton kívül helyezett villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket feszültség- mentesíteni kell, vagy le kell szerelni.
  • A villamos berendezések, és az éghető anyagok között olyan távolságot kell megtartani, hogy azok az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsenek.
  • A csoportosan elhelyezett villamos megszakítók, kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, valamint ki- és bekapcsolt helyzetét felírással meg kell jelölni.
  • Elektromos főzőlapot, kávéfőzőt használat közben és után hőszigetelő alátéten kell elhelyezni.
  • Minden világítóberendezést és eszközt úgy kell elhelyezni, illetve használni, hogy az tüzet ne okozhasson. Éghető díszítő anyagot a világítóberendezésen elhelyezni nem szabad.
  • Villamos és világítóberendezést, eszközt rendszeresen meg kell tisztítani az olyan szennyeződéstől, amely tüzet okozhat. 

villamos berendezést, ha jogszabály, illetve állami szabvány másként nem rendelkezik:

  1. az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben        3 évente
  2. a C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben                 6 évente
  3. a D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben         9 évente

tűzvédelmi szempontból megfelelő képesítéssel rendelkező szakemberrel felül kell vizsgáltatni. / 9/2008. ÖTM rendelet/

  • Villamos berendezéseken szerelési, javítási munkát csak megfelelően szakképzett villamos szakember végezhet. 

Villám és statikus feltöltődés elleni védelem:

 

A villámvédelmi berendezést - amennyiben annak létesítését a jogszabály vagy szabvány előírja - a vonatkozó állami szabvány szerint kell létesíteni és felülvizsgálni. / 9/2008. ÖTM rendelet/

 

Szellőző és elszívó berendezések: 

  •  Ahol tűz- vagy robbanásveszélyes gáz, gőz vagy por keletkezhet, munka csak olyan szellőztetés mellett végezhető, amely biztosítja, hogy munka közben az alsó robbanási koncentráció 20 %-a ne alakulhasson ki.
  • A szellőztető és elszívó csatornák szabadba torkolló nyílásait nem éghető anyagú védőráccsal vagy zsaluval kell ellátni.
  • A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse.
  • A szellőztető, illetve elszívó rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos! 

Tűzoltó berendezés, készülék, felszerelés: 

  • Az intézmény területén az ott keletkező tüzek oltására alkalmas – a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványban foglalt követelményeket kielégítő – tűzoltó készüléket kell elhelyezni az alábbiak szerint: 
    • az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben, illetve veszélyességi övezetekben minden megkezdett 50 m2 alapterület után,
    • a C tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és szabadtereken minden megkezdett 200 m2 után, de legalább szintenként
    • a D tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és szabadtereken minden megkezdett 600 m2 után, de legalább szintenként,
    • az E tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben és szabadtereken szükség szerint 1 - 1 db A, B, C, jelű porral oltó kézi tűzoltóké- szüléket kell elhelyezni, illetve az ott keletkezendő tűz oltására készenlétben tartani. 
  • A tűzoltó készüléket és a fali tűzcsapot állandó jelleggel üzemképes állapotban kell tartani. Az ellenőrzésről, karbantartásról, javításról a vonatkozó állami szabványnak megfelelően a fali tűzcsap és a készülék üzemben tartójának kell gondoskodnia.
  • A tűzoltó készüléket és a fali tűzcsapszekrényt félévente ellenőriztetni, valamint 5 évente nyomáspróbáztatni kell az arra illetékes szakemberrel.
  • Az elhasznált, kiürült, megrongálódott tűzoltó készülék pótlásáról, javításáról az iskola igazgatójának azonnal gondoskodni kell. A tűzoltó felszereléseket, eszközöket más célra használni tilos!
  • Az intézményben szintenként 1 db 6 kg-os és a kazánházban 1 db 12 kg-os A, B, C tűzosztályú  porral oltó kézi tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
  • A darabszám meghatározásánál figyelembe kell venni az előírások szerint a tűzveszélyességi osztályokat, az alapterületet, a szinteket, valamint a védendő terület tagoltságát. 
  • Az intézményben beépített tűzjelző berendezés üzemel, melynek működőképességét naponta kell vizsgálni, és azt a kezelésre kioktatott személynek az üzemelési naplóban bejegyzéssel kell igazolni. A jogszabályban előírt szakember általi felülvizsgálatot, - melyben az összes érzékelő működőképességét le kell próbálni – legalább félévenként el kell végezni. A karbantartási szerződésben álló cég a fenti vizsgálat elvégzését írásban dokumentálja.
  • A tanulók biztonsága érdekében mágneszáras kivitellel lezárt folyosó ajtók mágneszárainak működő képességét havonta ellen őrizni kell. Az ellenőrzés tényét írásban dokumentálni kell. 

A készenlétben tartott porral oltó tűzoltó készülék használata: 

  1. A készülékben lévő port fel kell lazítani, a készülék fejjel lefelé történő többszöri fordításával, rázásával.
  2. A biztosító villát, vagy szeget ki kell rántani.
  3. A portömlőt és porpisztolyt ki kell emelni a tömlőtartó bilincsből.
  4. A beütő gombra erőteljesen rá kell ütni. /belsőpalackos készülék esetén/
  5. Végül meg lehet kezdeni az oltást a porpisztoly, vagy a szelep lenyomásával, megnyitásával, működtetésével szakaszosan, vagy folyamatosan. 

A tűzoltó készülék használata esetén a következőkre ügyeljünk: 

  1. A tüzet szélirányban támadjuk, amennyiben szabadban oltunk.
  2. előröl hátrafelé, és lentről felfelé oltsunk. / csöpögő és folyó tüzeket fentről lefelé /
  3. Ha több tűzoltó készüléket alkalmazunk, azokat használjuk egyszerre, ne pedig egymás után.
  4. A visszagyulladás elkerülése érdekében a parázsló maradványok vízzel történő utánoltása ajánlott. / feszültség alatt lévő berendezés esetén tilos! /
  5. A használt készüléket azonnal szállítsuk el újratöltés céljából.


 Raktározás, tárolás: / általános rendelkezések / 

  • A tűz- és robbanásveszélyes különböző halmazállapotú anyagokat együtt vagy egyéb éghető anyagokkal nem lehet tárolni.
  • Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot csak jogszabályban, állami szabványban meghatározott, vagy tűzvédelmi hatóság által jóváhagyott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni. / pl. festék, hígító. 

Járművek, parkolás, tárolás: 

  • A járművekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok megtartásáért az üzemben tartó, illetőleg a jármű vezetője a felelős.
  • Több jármű tárolása esetén azokat úgy kell elhelyezni, hogy a gépjárművek ajtóit egyik oldalon teljes szélességükben nyithatóak legyenek, az egymás mögött álló gépjárművek között legalább 0, 8 m távolságot kell hagyni.
  • Gépjárművet udvarban az ajtótól, ablaktól, kiürítésre, menekítésre szolgáló lépcsőtől legalább 2 m távolságra szabad elhelyezni.
  • Gépjárművel való megálláskor, várakozáskor és parkoláskor ügyelni kell arra, hogy a gépjármű a tűzvédelmi felszerelések megközelíthetőségét ne akadályozza és ne zárja el a felvonulási utat.  

IV.  Fejezet

 

Záró rendelkezések: 

  • Az intézmény igazgatója köteles gondoskodni arról, hogy a dolgozók jelen Tűzvédelmi Szabályzatot megismerjék, a végrehajtást ellenőrzi vagy ellenőrizteti és szabálytalanság, hiányosság, mulasztás megállapítása esetén a mulasztókkal szemben a szükséges intézkedést, felelőségre vonást megteszi.
  • A tűzvédelmi hatóságok a tűzvédelmi jogszabályokban és a saját határozataikban, illetőleg jelen Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak megszegése miatt szabálysértési eljárást folytathatnak le az elkövetővel szemben. 
  • A Tűzvédelmi Szabályzat végrehajtásának ellenőrzésére az intézmény igazgatója, valamint az általa erre felhatalmazott és megbízott személyek jogosultak, akik intézkedést tesznek a tűzvédelemre vonatkozó rendelkezések végrehajtására, továbbá hiányosság és szabálytalanság megállapítása esetén kötelesek az intézmény vezetője felé a mulasztókkal szemben felelősségre vonásra javaslatot tenni.
  • A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az egységes gyakorlat biztosítása érdekében a szükséges ügyirat mintákat, valamint a tűzveszélyességi osztályba sorolást a jelen Tűzvédelmi Szabályzat mellékletei tartalmazzák.

 

 

Miskolc, 2009. 07. 25.

 

                                                                   

                                                                    Juhász- Nagyné Takács Mária

                                                                                    igazgató

 

Kövessen minket
a facebookon is!